Miért szívás a sikeres blog?

Miért? Szívás? Szívás!

Mert van az, amikor még csak álmodozol róla. Hogy majd egy szép napon én is fogok blogolni. Lesznek frenetikus bejegyzéseim, jönnek a bértrollok meg az anyázó kommentek, aztán valami híres ember megosztja a Facebook-on és másnap már hívnak a Dumaszínháztól, hogy azonnal dobjam össze a saját estemet. Tapsvihar, a tömeg tombol.

Tök jó, hogy minden este imádkozol a lottóötösért, de legalább egy szelvényt vegyél! - mondja a régi viccben a Jóisten Sanyi bácsinak.

Szóval regisztrálsz az origo.hu-ra. Már a havernak is bejött, az egyik bejegyzése olyan olvasott lett, az utcára is alig mert kilépni utána. Na jó, de miről szóljon a blog? Mihez értesz? Előre szólok, hogy a semmihez az nem jó válasz (pedig de sokan megélnek belőle! és nem is rosszul!). Jó, akkor máshogy kérdezem. Miből van a legtöbb a lakásban? Gyerekből kettő. Nekem sok, de bombasztikus nagycsaládos sztorikhoz kicsit kevés. Harisnya. Abból speciel rengeteg van. Gyűjtöttem őket, amíg meg nem született az a kettő. Azóta mit gyűjtök? Az ősz hajszálakat? Nem, ez nem jó, nem a Schwarzkopf-nál akarok dolgozni, mondom. Na, most beugrott. A gyerekkönyveket. Tízmillió könyvkritikus országában frankón könyvekről akarsz írni? Várj megnézem, van-e már gyerekkonyves.reblog.hu!

Bingó, így legyen ötösöm a lottón (szelvényt vegyél hello)!

Megírom az első bejegyzést. Kicsit nyomi, kicsit száraz, de az enyém! Fogalmam sincs, hányan olvassák, nem találom meg a számlálót. Havert nem merem megkérdezni, nem égetem magam. Diplomám van baszod! Gyanítom, hogy az összes sorom felszívódik a nirvánában. Komment egy deka se.

Két nap múlva eszembe jut, hogy csak kéne posztolni valami tisztességeset (nem hagy nyugodni a világhír mámorító ígérete). De mi a francról írjak? Sündör és Niru az kurva jó, de réteg, Rumini az szerelem, arra nem viselném el, ha beszólnának. Megvan! Anna Peti Gergő! Ezerszer megrágott és kiöklendezett mócsing, de hátha pont ez robbantja fel a netet és nem a seggen egyensúlyozott pezsgőspohár!

Megírom, posztolom, reménykedek. Pont valami főzésfélét imitálok, amikor szól a fiam, hogy füstöl a számítógép. Bazdmeg, tényleg berobbantam a köztudatba.  Az első címlapról azonnal screenshot készül, nyilván telefonos segítséggel. Közben szól a haver, talán nézzem meg a Statisztikánál (rendes gyerek, gondolatolvasó). 2000 felett jár ekkor már az oldalletöltések száma. Nem tudom ugyan, hogy működik az Origo belső mérési rendszere, és vajon hánynak számít az, hogy reggel óta a frissítés gombot nyomkodom (érkezett már komment? megosztották már Face-en???). De azért kezdek reménykedni. Hátha jön valaki és kínál valami orbitális összeget az elfekvő kötetekért. Helyette megtudom, hogy itthon unatkozó anyuka vagyok (igaz), aki gumicsontról ír (igaz), de arról legalább modorosan (gaz). És a Ruminira is beszólnak, pedig direkt nem arról írtam. 

Leszarom. Olvasóim vannak! Véleményvezér lettem! Parázok is rendesen, mint Rácz Zsuzsa anno, amikor szembesítették a Terézanyu eladási statisztikáival. Az ám, statisztika! Hol jár most a számláló? 6000?!! Vajon az Origo szerverei bírják még a terhelést?? Vagy már kiakadt a hisztométer?  Kállai Ferenc de aranyosan mondta abban a régi miniszteres filmben, hogy "Nem hisztéria, Astoria!" Nálam vajon mikor jelenik meg a nagy fekete autó? Bartos Erikával a hátsó ülésen?

Na jó. Minden csoda három napig tart, ez is. A zaj elül. De aki egyszer megérezte a siker ízét! Élete végéig szomjazza azt. Kezdi birizgálni az agyamat ez a Sprint. Vagyon. Nekem miből is van sok? Ja, tudom. Előző éjjel valami rohadék vírus miatt egy percet nem aludtam, aludnék helyette nappal, de hiába. Tudom, hogy ha most azonnal nem fotózom le az összes könyvemet, akkor soha. Cipelek, rendezgetek, képezek, végre megtérül az a negyvenezres sárga szőnyeg. Péntek délelőtt élesítem. De jó kis olvasmány lesz ebből hétvégére, tuti kirakják a szerkesztők! Vagy nem. Öt nap teljes agóniában telik.

Hogy voltál képes lefotózni az összes könyveteket? - kérdezi a tesóm.

Mert annyira hittem a posztomban - mondom neki.

A reménytelen reménykedés szerda reggelig tart. Ülök az orvosi váróban, szívom az orrom meg a fogam, kínomban görgetem az Origot, várok a thumbstopping powerre. Mi vaaaan???? Kirakták! Az egymást hergelő DiCaprio meg Margot Robbie feje fölé ráadásul! Az első Messenger-üzenet két perc múlva érkezik, az eredményhirdetésre még vagy hat órát várni kell. Másnap osztja A HÍRES ember, harmadnap pedig az állásajánlat is befut.

Hogy mit csinálok én? Fülemet befogva rohanok a játszótéren és Dopeman örökbecsűjét üvöltözöm:

Múltak az évek, és nekem bejött az élet,

mert a vakeromat megették a népek.

Eddig jó. A számláló már közel 29 ezernél (ebből egy a budakalászi könyvtáros!). 

De akkor mi ebben a szívás? Hát csak az, hogy mostantól ezzel kelek ezzel fekszem, az esti mese olvasása közben fejben igazából blogot írok (gyerekkönyves, te anyák szégyene!), a számlálón kívül más már nem hoz izgalomba (lottószámok se), és basszus, újabb sikerekben reménykedem! Sprintelek is, hiszen a nagyszámok törvénye alapján....

Állj! Egy szótaggal se többet! Letelt a harminc perc! Ide az ötven ropit!

0 Tovább

7 ok, amiért utálok olvasni anyával

Hah! Ráharaptál! Tudtam, hogy ide fogsz kattintani! Hogy elolvasd a jó kis instant felsorolást! Egy frászt! Küzdjél csak a folyó szöveggel! Ne csodálkozz, meghekkeltem anyám laptopját, végre előállhatok neked a farbával! Tudtad, hogy a gyerekkönyvesből igazából én vagyok a gyerek? Anyám meg a könyves! Dehát azt Kálmán már réges-rég lestoppolta! Boszorkányok pedig nincsenek, mi? Hát, tudnék mesélni! Na!

Aranyos volt anyukámtól, ahogy megosztotta veletek a rózsaszín szirupban tocsogó idillt, amint olvasunk esténként összebújva...és akkor még ő van kiakadva, milyen életszerűtlen az Anna, Peti, Gergő! Ja, persze! Eltiltott tőle, mi?! Szerintetek mit olvasok éjjel elemlámpával a takaró alatt? Keserű könnyek között! Tudtátok, hogy mi nem öltözünk karácsonykor ünneplőbe? És piros kocsink sincs egyáltalán? Apukám pedig még nem nassolt velünk egyszer sem? És medvecukrot sem szokott a fogára ragasztani, hogy ijesztgessen bennünket? Egy gyenge pillanatomban tuti bevallom az ovipszichológusnak, hogy anyukám soha nem készített velünk narancshóembert! De dióhéjbölcsőt sem a csepp makkemberkének! Ilyennek szülessen meg az ember, de komolyan!

Helyette mi van? Rumini, az van! Lelkesedjünk az egerekért, nem? De még ha egy csepp izgalom lenne benne, könyörgöm! Valami jó kis zendülés a Szélkirálynőn, az kéne végre! Bojtos Benedeket vágják ki Batka-szigeten, majd lesz neki rece-fice bumm bumm bumm! Negrót meg zabáltassák fel a cápákkal! Egy könnycseppet nem morzsolna el érte senki! Balikó üsse már le egyszer a domináns barátját (a címlapon is folyton ő van!), azzal a tejbetök Fecóval pedig értesse meg valaki, hogy a gallér ezer éve kiment a divatból (esetleg felfelé hajtva, úgy még elmegy). Amúgy feltűnt már valakinek rajtam kívül, hogy az egész hajón nincs egy valamirevaló vasmacska sem?

De ha nem egér, akkor meg dínó. Pláne kettő, és kicsi! Két ekkora félnótást még életemben nem láttam! Aki egyetlenegy mondatot nem tud kinyögni érthetően, azt miért állítják a gyerekek elé példaképül? Miért kéne velük rokonszenveznem? Hát nem igaz, hogy folyton rossz korba repülnek! Szerencsétlen Nyamm meg mindig a fejére esik! Részről részre súlyosabb az agysérülése, de komolyan! Az a rohadék Trikó titokban röhög rajta, és hasznot húz a saját szellemi fölényéből! A rendes kréta korban már rég felzabálta volna a féleszű haverja! Ja, meg a poénok! Nagyrészüket csak a felnőttek értik! Tök jó, hogy anyukám a térdét csapdossa, meg szerinte ez a minőségi gyerekkönyv, de velem mi lesz? Nekem miért legyen vicces az, hogy Mátyás király idejében még nem volt popcorn? Évszámokkal zsonglőrködjek hatévesen? Kiborító!

És akkor ott van az az utazós sorozat. Anyám megrögzött gerontofil. Különben miért imádná pont Bali bácsit? Aki viszont Olgi nénibe szerelmes. Nyugdíjas romantika, ez kell egy óvodásnak, mi? Bocs, de nem tudok azonosulni azzal a beképzelt Domával, aki képes elhinni, hogy ő irányítja a forgalmat a Gellért téren. Egy fúvós hangszerrel, te szerencsétlen? Panni, csórikám, tisztára elnyomásban él a bátyja miatt. Pedig Nanuk belé szerelmes, csak miatta jön Magyarba (Alaszkából!!), többször is. Nélkülük nem is lenne könyv! Erre nekem azt kell hallgatnom, mit énekel Bali bácsi az Operaház előtt! Gyalázat!

De van még lejjebb. Bogarásszunk a kiserdőben! Azt úgyis szereti minden gyerek, nem? Nem! Az egyetlen valamirevaló főgonoszról is kiderül mindjárt az elején, hogy még nem bántott soha senkit. Ez milyen gyenge horror már? Ha legalább Alfonz eltörné a hangyagyerekek kezét! De nem, ő bemegy a házába sírni! Igazi művészlélek! Bezzeg amikor az erdei tornaversenyen kell nagyhatúskodni, akkor nagyon tökös legény! Jó, mondjuk annyi vér már nincs a pucájában, hogy diszkvalifikálja azt az esetlen puhatestűt. Egy kínszenvedés! Egyszer, csak egyszer élném meg, hogy Vendelnek rendesen a potrohába csíp Baltazár! Nem lehet, hogy mindig a csíkos haverom szívja meg! Babócát pedig azonnal a rögtönítélő űrbíróság elé küldeném, ha tehetném! Vád: szüntelen picsogás! Amúgy elmagyarázná valaki, hogy a szarka mi a búbánatért lopna már mézeskalácsot? Aranygaluskát esetleg...

És még mindig van muníció a könyvespolcon! Medvebrummogás, az való az ovisoknak! Ahogy szétszívatja az agyát az a feketehajú csajszi! A saját születésnapján ráadásul! Még jó, hogy világgá megy, vele ne kukoricázzon senki se! Egyszer azért bevillan neki, hogy fizikai erőfölényénél fogva igazából ő a király. Akkor is mit csinálnak vele? Elkezdik tisztelni? Orvoshoz viszik a szerencsétlent! Pedig nem is mondta, hogy Napóleon én vagyok! Azért mondjuk az autós túrája elég rázós, nem is értem, más gyerekek hogy bírják az ilyen izgalmakat. Komolyan, már csak épp azt nem kiabálja, hogy: casco-t akarok kötni!

De a Dimbes-Dombos erdő Chuck Norris-a sem különb. Lássuk, ki a legerősebb, mi? Szegény kipikopiknak esélyük sincs. Bezzeg amikor beleesik a sziklahasadékba, rohadtul rájuk van utalva. Máskülönben pedig: egy hétig kaja nélkül a mélyben? Bear Grylls sírva könyörög a receptért! Ja, meg a problémamegoldás. Elvesztem a barátom? Mit tennék ugyan? Lefekszem a fűbe, nézem a felhőket, hátha úgy megtalálom. Naná. Mondanom sem kell, anyukámnak ez a kedvenc része. Múltkor nem találta a telefonját, lefeküdt a nappali padlójára, onnan nézte a repedéseket a plafonon. Az eszem megáll! (Én dugtam el amúgy.)

Mivel szokott még kínozni? Ja, megvan! Szurtos kiscsávó meg a csíkos haverja. Tényleg egy olyan gyerektől lessek el hasznos praktikákat, aki nem tudja rendesen kimondani azt, hogy bohóc? Az a szánalmas csalinkázás a kertben, hogy majd attól megszeretem a zöldségeket, mi? Nekem akarjátok bemagyarázni, hogy telefonálni lehet a borsóval? Nekem, a digitális bennszülöttnek? Nézzél már ide, milyen jó kis posztot kanyarítottam!

De vigyázat, közeledik mutter, gyanúsan lóbálja a kezében a Larousse Gyermekenciklopédiát, sanszos, hogy kivételesen nem olvasni akar! Gyorsan rányomok a Publikál gombra és...

U.I.: Egy utolsó gondolat, mielőtt büntetésből lekapcsolják a netet! Tudjátok, miért szeretem az építkezéses részt a Gergőkönyvben? Mert betonkeverő-vezetőnek készülök! Most szívom magamba a tudást! Kell is nekem értelmiségi pálya! Anyám is diplomás, aztán mire vitte? Rólam írkál hülyeségeket.

0 Tovább

7 ok, amiért imádok olvasni a fiammal

Nemrég tanúja voltam, ahogy egy mesepszichológus okfejtése alatt komolyan egymásnak ugrottak a kommentelők. Kíméletlenül ment a szaranyázás, a "kinek van erre ideje, energiája?", meg a "nekem se meséltek, mégis rendes ember lett belőlem", no és az "utálom a saját hangom, inkább beteszek egy hangoskönyvet" sem maradhatott ki.

Nézzétek, én nem vagyok mesepszichológus. Senkit sem fogok azzal nyomasztani, hogy "ha ma nem olvasol neki, akkor lehet, hogy holnap már nem is kéri". Csak egy anya vagyok, anyuka, nagyon sokszor anyaaaaaaaaaa!, kinek mi. Aki mániákusan szeret olvasni a gyerekeinek. Alkati adottság, tudom. Neked a tökéletes BMI, neki a varázslatos énekhang, nekem meg a betűbetegség.

De eszemben sincs kigyógyulni belőle. Miért is?

1. Mert szerelmes vagyok a saját hangomba. Imádom hallgatni és hallatni. Ebből következik, hogy alapjáraton sokat beszélek. A felolvasásban az a legszebb, hogy senki nem szól bele (azaz dehogynem, de ritkábban, mintha csak úgy magamról magamtól beszélnék).

2. Mert olvasás közben az összes meg nem élt (szinkron)színészi vágyamat kiélhetem. Félórán belül lehetek Nusi néni, a terebélyes operaénekesnő, Tulipán, a dörmögő hangú medve, Seprű, a recsegő orgánumú házmester és Cili, a selypítő ovis kislány. (És hol van ez még Pogány Judittól, akinek nemrég 103 különböző hangon kellett megszólalnia egy mesejátékban!)

3. Ja, hallottátok? A tévés távgyógyítókat hamarosan betiltják, próbáljátok hát ki a közös olvasás jótékony hatását! Mert lehetek én akármilyen fáradt, ideges, beteg, netán idegbeteg, zaklatott, küzdjek bárminemű fájdalommal: a közös olvasás alkalmával olyan nyugalom száll meg, mintha végighallgattam volna Domján László összes műveit. Testen kívüli élmény ez igazából. Kiröppenünk egy párhuzamos univerzumba, csak én vagyok, a gyerek, meg a történet. Gravitáció egy szál se.

4. Szerencsés vagyok. A fiaim kifejezetten közlékenyek, nálunk még nem volt olyan, hogy a "Mi volt az oviban?"-ra azt válaszolták volna, hogy "Semmi!" (nincs olyan szerencsém). De az igazán rázós témákhoz kell a közös ellazulás. Meg az a pillanatnyi csönd, amíg anya újratölt lapoz. Nálunk olyankor derülnek ki az igazán fontos dolgok (ami nem az, hogy mi volt az ebéd, és nem is az, hogy voltak-e kint az udvaron).

5. Mert a könyveinket ellophatják, de a közös élményt senki nem veheti el tőlünk. Rajonghatunk közösen a kedvenc mesehősünkért (Rumini vs. Galléros Fecó, ez még nem dőlt el), felemlegethetjük Szkander Bob beszólásait, lehetnek közös kis titkaink és rejtélyeink (de hová tűnt Zuzmó Alex??), és hosszan találgathatjuk együtt, ki szabadítja ki Sajtos Rozit.

Állj! Itt még nem lehet vége! Én hetet ígértem! Ja, csak azért, mert a hetes az olyan mesebeli szám. Jól illik a gyerekkönyveshez! Pedig igazából nincs több ötletem. Kiizzadhatnék még kettőt, de higgyétek el, nem járnátok jól, ha idemásolnék valamit a Coelho-generátorból.

Inkább írjátok meg ti, kommentben!

0 Tovább

A négyszázkilós jóbarát - könyvajánló

Harcos Bálint: Petya és Tulipán

Illusztrálta: Bognár Éva Katinka

Olvasta: Anya, Tóbi, és Flóri is egy kicsit

"Ez teljesen új, ez még biztosan nincs meg!" - ezekkel a szavakkal nyújtotta át a barátnőm a fiam karácsonyi ajándékát. Ismerve a könyvvásárlási hajlandóságomat, azért lehetett benne némi kétely. Nos, bevallom becsületesen, gyerekkönyvmánia ide, olvasásőrület oda, korábban még az íróról sem hallottam, nemhogy a könyvéről.

Pedig Harcos Bálintnak (vajon ez az igazi neve?) nem ez az első könyve, de nem is a második. Csak annyit mondok, hogy Szofi, meg A csupaszín oroszlán. Látjátok, nekem is van még hová fejlődnöm. És ami még fontosabb: van még mit vásárolnom!

Előrebocsátom, hogy a Petya és Tulipánt közvetlenül a Négyszögletű Kerekerdő után kezdtük olvasni (hogy Lázár Ervin alapműve mennyire gyerekeknek való vagy nem való, arról majd máskor).  Egyszerűen nem tudtam nem észrevenni néhány hasonlóságot a két mese között. Ebben is rengeteg szereplő bonyolítja a cselekményt, meg abban is. A számtalan karakter pedig számos beszélgetést folytat, így a párbeszédek hossza szinte végtelen.

Hasonlóság még a szereplők feltűnően körmönfont neve (Hergenszőrif vs. Ló Szerafin, Iblekra és Hopplekra vs. Mikkamakka és Vacskamati), amelyekbe a (fel)olvasó nyelve a legnagyobb igyekezet ellenére is csak belebotlik. 

Lehetne még keresni az egyezéseket, de felesleges. Hiszen nincs azzal semmi baj, ha klasszikus írók hozzávalóiból válogatnak a maiak. Az még kevés lenne ahhoz, hogy működjön a regény. A Petya és Tulipán viszont működik. A sok párbeszéd megadja a történet ritmusát, nem megakasztja, hanem viszi előre a cselekményt. A különleges nevek pedig teljesen egyedi hangulatot teremtenek, belépőt nyerünk a főszereplő kisfiú fantáziájába. Hiszen csakis erről lehet szó: Petya játékállatai (a kicsik!) megelevenednek és megmentenek egy rakás igazi állatot (köztük egy egészen ritka szárazföldi bálnát!).

Vagy létezne, hogy hajlandó az együttműködésre egy alakját folyton változtató flamingó, egy bármikor aludni képes jaguár, egy cirkuszi mutatványokban jártas cincér és egy mókus...aki mit is tud? Ja, mindent, és azt mindenkinél jobban! A mese szerint létezne! A mese szerint, amelyben a házmester sokkal félelmetesebb, mint a boszorkányok, a hóbortos őznél tett látogatás pedig kicsit olyan, mintha Alízzal együtt  toppantunk volna be a bolond uzsonnára.

Aki ismer, tudja, hogy végtelen sokat tudok írni arról, amiért lelkesedem, szóval...jöjjenek most a tények!

Melyik fiamnak olvastam?

A hat és fél évesnek, de volt, hogy a négy éves is odakuporodott, és tetszett neki!

Mit csinált a fiam olvasás közben?

Hol a takaró sarkát rágta az izgalomtól, hol meg a párnát rugdosta a röhögéstől!

Hány este alatt végeztünk a könyvvel?

Három (de én szeretek egyszerre sokat olvasni).

Kinek ajánlom?

Mindenkinek, aki szereti a jó humorú, izgalmas történeteket, és a meglepetéseket!

Kinek nem ajánlom?

Aki nem szereti a végtelen párbeszédeket, és aki szerint nem vicces, ha egy kifejlett medvét beöltöztetnek vízimadárnak!

Mit szerettem benne?

A különlegesen ötletes neveket (a Sundabunda Cirkusz vezetője Sanda Bandi!), és az elvarázsolt hangulatot.

Mit nem szerettem benne?

Alig tudunk meg valamit Petyáról, pedig ő a főszereplő, picit hiányoltam a bemutatását.

Szerintem lesz folytatás?

Valami azt súgja, hogy a kicsik kalandjai még nem értek véget! Remélem legalábbis!

0 Tovább

Hogyan rejtsünk el félmillió forintot a gyerekszobában?

Ha  a NAV valaha is úgy dönt, hogy vagyonosodási vizsgálatot tart nálunk, javaslom, kezdjék a felmérést a gyerekszobában. Már eleve az gyanús, hogy nulláról kettőre ugrott a bentlakók száma. Az elmúlt hét évben, úgy értem. Az még szembetűnőbb, ami a berendezéssel történt. Évről-évre több lett benne például a könyvespolc. Ami pedig a könyveket illeti...ott exponenciális növekedésről beszélhetünk. 

- Könyvet vegyek a fiad születésnapjára? De minek? Már annyi könyvetek van!

Fájdalmasan. Fájdalmasan kevesen látják be a környezetemben, hogy gyerekkönyvből soha nem elég. Nemrég már a férjem is ezzel jött nekem: te tulajdonképpen mennyi pénzt költesz gyerekkönyvekre?

Nem, nem. Csak azért sem fogok megsértődni. Inkább számolok:

vagyon gyerekkönyv mánia

A Bogyó és Babócából megvan az összes, ez az első sorozat, amit elkezdtem gyűjteni, az akkor 25x1.650 Ft, szóval összesen 41.250 Ft-ról beszélünk (négyen igazoltan hiányoztak a csoportfotóról).

vagyon gyerekkönyv mánia

Bartos Erika egyéb műveire is áldoztam a családi kasszából, összesen 8.380 forintot, ha jól számolom. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Az Anna-Peti-Gergő sorozat esetében nem törekedtem a teljességre, de itt sem fukarkodtam: 6x1.990 Ft-ot, azaz összesen 11.940 Ft-ot hagytam a neves pécsi könyvkiadónál. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Findusz kalandjait viszont az utolsó cseppig kiélveztük, ez 8x2.500 forintunkba fájt, vagyis 20.000 forint értékű macskakaparás ül a polcokon.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ugyanígy teljes a Mi Micsoda Mini sorozatunk is, ezért 18x1.990 forintot  csengettem, tehát 35.820 forintba került a kiválóan illusztrált, hétköznapi tudást közvetítő könyvek halmaza.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ahogy nőtt a fiam, úgy nyergeltünk át a Mit? Miért? Hogyan? sorozat nagyalakú könyveire, eddig 11x3.750 Ft-ra duzzasztottam fel a sorozatot, vagyis fillérre pontosan ugyanannyit költöttem rájuk, mint a Bogyó és Babócára összesen (41.250 forintot).

vagyon gyerekkönyv mánia

Dehát milyen furcsa az élet! A kisebbik fiam meg pont a Mit? Miért? Hogyan? Mini sorozatra kapott rá, így kénytelen voltam bővíteni a házi könyvtárunkat 9x2.450 forinttal, vagyis 22.050 forintos értéknövekedést könyvelhettem el.

vagyon gyerekkönyv mánia

Az ismeretterjesztés persze történhet kevésbé direkt, elbeszélő formában is, erre kiválóan alkalmas a Tesz-vesz sorozat, jómagam négy alkalommal győződtem meg erről, mindösszesen 9.460 forintom bánta (a Légi parádé című könyv épp kölcsönben van).

vagyon gyerekkönyv mánia

Én viszont nem bántam! Olyannyira nem, hogy további öt köteten keresztül követtük nyomon Szimat őrmester és Gorilla Gerzson mindennapjait, egyenként 1.790, összesen 8.950 forintért.

vagyon gyerekkönyv mánia

Mert van az úgy, hogy a gyerekkorom klasszikusait kezdem a gyerekeimre tukmálni. Nem ismertem irgalmat, Boribonnak mind a tizenhárom csetlését-botlását végig kellett hallgatniuk a fiaimnak, könyvenként  1.490 forintért, összesen tehát 19.370 forintom ment rá Annipanni frizuraváltásaira.

vagyon gyerekkönyv mánia

Marék Veronika másik hőse sem úszta meg, a Kippkopp és a hónapokon kívül a gesztenyegyerek összes kalandját végigizgultuk, az 7x2.600 forint, azaz eddig 18.200 forintba került a nagyszemű fazon iránti vonzalmam.

vagyon gyerekkönyv mánia

A kép a fontos nem a szó vezérelv alapján kezdtem el vásárolni anno a Maszat sorozat darabjait 1.680 forintért. Immáron hét könyvön át próbáltuk megfejteni, hogy Hóchóc vajon atyai jóbarátja vagy inkább a játszópajtása-e a szurtos kisfiúnak, de ezt még 11.760 forint leperkálása után is homály fedi.

vagyon gyerekkönyv mánia

A színes rajzok iránti vonzalmamnak tudható be a Pipp és Polli sorozat felvásárlása is. Egyenként 1.590 forintért győződhettünk meg róla, hogy az egerek, de még a nyulak élete sem fenékig tejfel. Öt kalandjuk összesen 7.950 forintunkba került, a hatodik a boltban maradt, mindkét fiú szobatiszta.

vagyon gyerekkönyv mánia

Kétéves kor környékén óriási buli a különböző ablakok-ajtók nyitogatása. Még nagyobb az élvezet, ha fülbemászó kis rigmusokat is kántálhatunk hozzá. Jól ráérzett erre a Scheffler-Donaldson páros is a Tölgyerdő meséi sorozattal, nálunk 4x1.590, azaz 6.360 forintot ért a próbálkozásuk.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ezután pedig nem volt megállás, az említett szerzőpárosnak én óriási tisztelője lettem. Amit csak lehetett, azt magyarul, de legalábbis németül beszereztem, eddig összesen 11 könyvük csücsül a polcon. Az euró jelen árfolyama alapján 23.340 forintot ért meg nekem a különleges képi világ és a helyenként zseniális rímek összhangja.

vagyon gyerekkönyv mánia

De van olyan is, hogy egyáltalán nem akarok olvasni. Csak a képeket akarom nézegetni, azokat viszont a legapróbb kis részletekig ki szeretném élvezni. Kiválóan alkamas erre a Böngésző sorozat, amelynek darabját 2.990 forintért osztogatják. Az öt kötet az oktatási segédlettel  együtt összesen 17.940 forint befektetést jelentett a gyerekek böngészési hajlandóságának fejlesztésébe.

vagyon gyerekkönyv mánia

Meg van az a szitu is, amikor bemegyek a hiperbe, a nyugodt vásárlás érdekében pedig a csemete kezébe nyomok egy Éneklő könyvet. A kasszánál meg csodálkozom, hogy mi az a plusz 2.511 forint? Ez eddig háromszor történt meg velem, összesen 7.533 forintot fizettem a pár perc nyugiért cserébe.

vagyon gyerekkönyv mánia

A Disney-könyvekkel mondjuk olcsóbban megúsztam ugyanezt a bevásárlós szitut, egy-egy kasszasiker rajzfilm könyves változatáért 990 forintot pengettem. Eddig öt kocsitologatás  nyugalmát alapoztam meg íly módon, összesen 4.950 forintért. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Nálunk az első komolyabb könyvet apukám vette a fiamnak, Bartoló a markoló a címe. Ettől kezdve minden évben árgus szemekkel figyeljük az Ünnepi Könyvhét új megjelenéseit, és ki nem hagynánk a Kerék Mesék sorozat egyik darabját sem. Bármelyik könyv megér 1.990 forintot, Mechler Annának eddig négy alkalommal sikerült bizonyítania. Összesen 7.960 forintot áldoztunk a fiaim járműmániájára.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ha már a négygyerekes írónőknél tartunk, meg kell említenem Berg Juditot, aki egyszerűen képtelen hibázni. Csak úgy faljuk a komolyabb sorozatait is. A Ruminivel kezdtük, már csak két kötet hiányzik a teljességhez, a hat könyvért és a velejáró olvasásélményért eddig 16.800 forintot fizettünk.

vagyon gyerekkönyv mánia

A Ruminit felváltva olvastuk a Lengemesékkel, hiszen még a kedvenc mesehősünkkel sem ildomos túl gyakran találkozni. Füttyös Vilkó hajszínváltozásáért könyvenként 2.790 forintért izgulhattunk, nekünk még hiányzik a téli kötet, eddig tehát 8.370 forinttal honoráltuk az írónő meseszövését.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ha pedig igazán humoros időutazásra vágyunk, csak fellapozzuk a Két kis dínó valamelyik kötetét, egyenként 2.590 forintért. Az ógörög kalandozás még hiányzik a készletünkből, Nyamm és Trikó beszólásainak gyűjteménye eddig 7.770 forintunkba került. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Az óvodai mindennapokat hűen adja vissza Vadadi Adrienn sorozata, ebből nincs is elmaradásunk. Civódás a csoportszobában, kincskeresés az udvaron, fésülködés a babaszobában? Az életszagú történetekért könyvenként 2.990 forintot fizettem, az néggyel szorozva 11.960 forintos terhet rótt a családi kasszára.

vagyon gyerekkönyv mánia

Szintén a valóság talaján mozog (vagy afelett repül) Gévai Csilla utazós sorozata, ami az én BKV-mániás fiamnak különösen nagy kincs. Természetesen az összeset be kellett szereznünk, kötetenként 2.890 forintot bőven megér egy kis olvasmányos közlekedéstöri. A teljes sorozat három könyvet számlál, Nanuk, az eszkimó összesen 8.670 forintért kopogtatott be hozzánk. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Belső és külső konfliktusokra jelentett megoldást számunkra Beck Andrea Titok Tündér sorozata, darabját 3.200 forintra taksálják. Mi a harmadik kötetnél megálltunk, a gyerekpszichológiai rendelést összesen 9.600 forintért váltottuk ki.

vagyon gyerekkönyv mánia

A gyerekek nagy kérdéseire keresik a választ Jill Tomlinson állathősei, akik többnyire nagyon is emberi vonásokkal rendelkeznek. Mi eddig a gorillával, a tyúkkal és a földimalaccal igyekeztünk azonosulni, egyenként 2.690 forintért merítettünk erőt a történeteikből. Összesen 8.070 forintért számtalan életbölcsességgel gazdagodtunk. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Németországban óriási kultusza van Kókusz Kokónak, a sárkánygyereknek. Magyarul még csak három kalandja jelent meg, könyvenként 1.690 forintért. Nekünk mindhárom megvan, tehát eddig 5.070 forintot fizettünk az iskolás tűzokádó viszontagságaiért.

vagyon gyerekkönyv mánia

Természetesen nem hanyagoljuk a klasszikus sorozatokat sem! Pöttyös Pannival eddig négy ízben nosztalgiáztunk, kötetenként 2.490 forintért élhettük bele magunkat Kockás Petiék mindennapjaiba. Összesen 9.960 forintot hagytunk a kasszánál a múltba merengésért.

vagyon gyerekkönyv mánia

Brumi mackó kalandjait három köteten át követtük, darabja 2.500 forintomba került. Kicsit megfeküdte a gyomromat a sok nyifi-nyafizás, úgyhogy egyelőre megelégszünk a 7.500 forintos végösszeggel.

vagyon gyerekkönyv mánia

A retró-sorozatok végére hagytam Siccet, pedig éppen ez a talpraesett macska volt a gyerekkönyvtárunk első lakója. 2.190 forintot simán megér Róka Rudi örökös balszerencséje, ráadásul rímekbe szedve! Jelenleg három kötet díszíti a gyerekszobát, a verses mesék iránti vonzalmam 6.570 forintomba került.

Ennyit a sorozatokról. Több könyvünk nincs?? De van! Rengeteg van! Az egyszerűség kedvéért két halmot képeztem a maradékból:

vagyon gyerekkönyv mánia

Vannak a klasszikusok, vagyis a retró kedvencek, amiket már nekem is olvasott anyukám. Nem hiányozhat közülük a világ leggazdagabb, ugyanakkor legmagányosabb verebe, a nagyzsebes nadrágra vágyó, de annál kisebb vakond, no meg az ablakban ácsorgó zsiráf sem. Anno nem bántunk kesztyűs kézzel a könyvekkel, így szinte az összeset újonnan vásároltam, összesen 67.876 forintért.

vagyon gyerekkönyv mánia

Na, de árválkodik itt még egy utolsó kupac. Retrónak nem retró, sorozatnak nem sorozat, de azért jó könyvek ezek. 87.214 forintot képviselnek összesen, szóval lehet bennük valami.

Közben már a hátam mögött toporog a férjem, kíváncsian várja, mennyi az annyi.

Többször is átszámolom, káprázik a szemem. Nincs ezen mit kalkulálni, mindig hatjegyű összeg jön ki és mindig ötössel kezdődik. Egyszer például 560.093 forintot mutat a kijelző. Egy vagyon!

Huh! Ez még akkor is döbbenetes összeg, ha hozzáteszem, hogy kb. a harmadát ajándékba kaptuk. Közel hét év alatt ennyit sikerült összetalicskázni? Mennyit? Ennyit:

vagyon gyerekkönyv mánia

Komolyan, kedves Origo, te vacak ötvenezer forinttal akarod kiszúrni a szememet? Ennyivel akarsz megsérteni engem, a félmilliomost? A vagyonost? Na, hagyjatok már lógva!

0 Tovább

gyerekkönyves

blogavatar

Rajongásig szeretem a gyerekeim könyveit, és ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy ezt másokkal is megosszam.

Utolsó kommentek

Gyerekkönyves a Facebookon!