Ma, amikor megszereztük a negyedik gyerekkönyvtári tagságunkat, igazán itt az ideje, hogy belevágjak. Hogy végre megalkossam, amiről már régen álmodozom: a gyerekkönyves blogomat.

Valamikor hajdanán egy gyorstalpaló bloggerképzőn azt mondta nekem valaki, mindegy, miről írok, csak olyasvalami legyen, amiért teljesen odavagyok. Amit szívvel-lélekkel művelek.

Nálam ilyen a gyerekkönyv vásárlás. Majd az azt követő gyerekkönyv olvasás. Bár magam is nagy könyvmoly vagyok, az utóbbi években a gyerekkönyvek szinte teljesen lekötötték az érdeklődésemet (illetve leszorították a felnőttirodalmat az éjjeli szekrényemről). Ha bemegyek egy könyvesboltba, azonnal a színesebb, rikítóbb borítók felé fordítom a tekintetem, a bestseller listákat már pillantásra sem méltatom. Imádok ott, a nagy mesevilágban ácsorogni, böngészni, álmodozni.

Kisebbik fiam négy, nagyobbik fiam hat és fél éves. Előbbivel most növünk ki a képeskönyvek csodálatos birodalmából, utóbbival már egy ideje gyűrjük a komolyabb kalandregényeket. Házi könyvtárunk sem elhanyagolható méretű, lévén kétnyelvű. A német férjem a teuton mesekincstárból válogat esténként, én pedig a Marék Veronika-Berg Judit-Lázár Ervin tengelyen haladok apródonként. De mint már a cím is mondja, gyerekkönyvből soha nem elég. Úgyhogy buzgón járunk a környező gyerekkönyvtárakba: Worms, Mannheim, Bürstadt, Lampertheim. Könnyen kitalálható, hogy Németországban élünk, és kb. az is belőhető, melyik részén. Ennél fogva még fontosabb az esti olvasás, hiszen a magyar nyelv elsajátításáért foggal-körömmel harcolok (eddig egész jó eredménnyel).

No, de miről is fog szólni ez a blog? Lesz itt könyvajánló (nyilván a magyar nyelvű könyveket fogom előnyben részesíteni), szerzőajnározás (Bartos Erikától kezdve Mechler Annán át Vadadi Adriennig mindenki megkapja a magáét), illetve választ fogok keresni arra a kérdésre is: miért imádom a gyerekkönyveket? Ja, meg a közös esti olvasás kedvező hatásairól is fogok bővebben írni, szigorúan empírikus alapon, mellőzve minden tudományosságot.

Az igazi célom mégis az, hogy átragasszam a rajongásomat a kedves olvasóra, mert gyerekkönyvet vásárolni, lapozgatni, olvasni közösen vagy csak úgy lopva, egyedül, szóval akárhogyis, de JÓ!