Hogyan rejtsünk el félmillió forintot a gyerekszobában?

Ha  a NAV valaha is úgy dönt, hogy vagyonosodási vizsgálatot tart nálunk, javaslom, kezdjék a felmérést a gyerekszobában. Már eleve az gyanús, hogy nulláról kettőre ugrott a bentlakók száma. Az elmúlt hét évben, úgy értem. Az még szembetűnőbb, ami a berendezéssel történt. Évről-évre több lett benne például a könyvespolc. Ami pedig a könyveket illeti...ott exponenciális növekedésről beszélhetünk. 

- Könyvet vegyek a fiad születésnapjára? De minek? Már annyi könyvetek van!

Fájdalmasan. Fájdalmasan kevesen látják be a környezetemben, hogy gyerekkönyvből soha nem elég. Nemrég már a férjem is ezzel jött nekem: te tulajdonképpen mennyi pénzt költesz gyerekkönyvekre?

Nem, nem. Csak azért sem fogok megsértődni. Inkább számolok:

vagyon gyerekkönyv mánia

A Bogyó és Babócából megvan az összes, ez az első sorozat, amit elkezdtem gyűjteni, az akkor 25x1.650 Ft, szóval összesen 41.250 Ft-ról beszélünk (négyen igazoltan hiányoztak a csoportfotóról).

vagyon gyerekkönyv mánia

Bartos Erika egyéb műveire is áldoztam a családi kasszából, összesen 8.380 forintot, ha jól számolom. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Az Anna-Peti-Gergő sorozat esetében nem törekedtem a teljességre, de itt sem fukarkodtam: 6x1.990 Ft-ot, azaz összesen 11.940 Ft-ot hagytam a neves pécsi könyvkiadónál. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Findusz kalandjait viszont az utolsó cseppig kiélveztük, ez 8x2.500 forintunkba fájt, vagyis 20.000 forint értékű macskakaparás ül a polcokon.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ugyanígy teljes a Mi Micsoda Mini sorozatunk is, ezért 18x1.990 forintot  csengettem, tehát 35.820 forintba került a kiválóan illusztrált, hétköznapi tudást közvetítő könyvek halmaza.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ahogy nőtt a fiam, úgy nyergeltünk át a Mit? Miért? Hogyan? sorozat nagyalakú könyveire, eddig 11x3.750 Ft-ra duzzasztottam fel a sorozatot, vagyis fillérre pontosan ugyanannyit költöttem rájuk, mint a Bogyó és Babócára összesen (41.250 forintot).

vagyon gyerekkönyv mánia

Dehát milyen furcsa az élet! A kisebbik fiam meg pont a Mit? Miért? Hogyan? Mini sorozatra kapott rá, így kénytelen voltam bővíteni a házi könyvtárunkat 9x2.450 forinttal, vagyis 22.050 forintos értéknövekedést könyvelhettem el.

vagyon gyerekkönyv mánia

Az ismeretterjesztés persze történhet kevésbé direkt, elbeszélő formában is, erre kiválóan alkalmas a Tesz-vesz sorozat, jómagam négy alkalommal győződtem meg erről, mindösszesen 9.460 forintom bánta (a Légi parádé című könyv épp kölcsönben van).

vagyon gyerekkönyv mánia

Én viszont nem bántam! Olyannyira nem, hogy további öt köteten keresztül követtük nyomon Szimat őrmester és Gorilla Gerzson mindennapjait, egyenként 1.790, összesen 8.950 forintért.

vagyon gyerekkönyv mánia

Mert van az úgy, hogy a gyerekkorom klasszikusait kezdem a gyerekeimre tukmálni. Nem ismertem irgalmat, Boribonnak mind a tizenhárom csetlését-botlását végig kellett hallgatniuk a fiaimnak, könyvenként  1.490 forintért, összesen tehát 19.370 forintom ment rá Annipanni frizuraváltásaira.

vagyon gyerekkönyv mánia

Marék Veronika másik hőse sem úszta meg, a Kippkopp és a hónapokon kívül a gesztenyegyerek összes kalandját végigizgultuk, az 7x2.600 forint, azaz eddig 18.200 forintba került a nagyszemű fazon iránti vonzalmam.

vagyon gyerekkönyv mánia

A kép a fontos nem a szó vezérelv alapján kezdtem el vásárolni anno a Maszat sorozat darabjait 1.680 forintért. Immáron hét könyvön át próbáltuk megfejteni, hogy Hóchóc vajon atyai jóbarátja vagy inkább a játszópajtása-e a szurtos kisfiúnak, de ezt még 11.760 forint leperkálása után is homály fedi.

vagyon gyerekkönyv mánia

A színes rajzok iránti vonzalmamnak tudható be a Pipp és Polli sorozat felvásárlása is. Egyenként 1.590 forintért győződhettünk meg róla, hogy az egerek, de még a nyulak élete sem fenékig tejfel. Öt kalandjuk összesen 7.950 forintunkba került, a hatodik a boltban maradt, mindkét fiú szobatiszta.

vagyon gyerekkönyv mánia

Kétéves kor környékén óriási buli a különböző ablakok-ajtók nyitogatása. Még nagyobb az élvezet, ha fülbemászó kis rigmusokat is kántálhatunk hozzá. Jól ráérzett erre a Scheffler-Donaldson páros is a Tölgyerdő meséi sorozattal, nálunk 4x1.590, azaz 6.360 forintot ért a próbálkozásuk.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ezután pedig nem volt megállás, az említett szerzőpárosnak én óriási tisztelője lettem. Amit csak lehetett, azt magyarul, de legalábbis németül beszereztem, eddig összesen 11 könyvük csücsül a polcon. Az euró jelen árfolyama alapján 23.340 forintot ért meg nekem a különleges képi világ és a helyenként zseniális rímek összhangja.

vagyon gyerekkönyv mánia

De van olyan is, hogy egyáltalán nem akarok olvasni. Csak a képeket akarom nézegetni, azokat viszont a legapróbb kis részletekig ki szeretném élvezni. Kiválóan alkamas erre a Böngésző sorozat, amelynek darabját 2.990 forintért osztogatják. Az öt kötet az oktatási segédlettel  együtt összesen 17.940 forint befektetést jelentett a gyerekek böngészési hajlandóságának fejlesztésébe.

vagyon gyerekkönyv mánia

Meg van az a szitu is, amikor bemegyek a hiperbe, a nyugodt vásárlás érdekében pedig a csemete kezébe nyomok egy Éneklő könyvet. A kasszánál meg csodálkozom, hogy mi az a plusz 2.511 forint? Ez eddig háromszor történt meg velem, összesen 7.533 forintot fizettem a pár perc nyugiért cserébe.

vagyon gyerekkönyv mánia

A Disney-könyvekkel mondjuk olcsóbban megúsztam ugyanezt a bevásárlós szitut, egy-egy kasszasiker rajzfilm könyves változatáért 990 forintot pengettem. Eddig öt kocsitologatás  nyugalmát alapoztam meg íly módon, összesen 4.950 forintért. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Nálunk az első komolyabb könyvet apukám vette a fiamnak, Bartoló a markoló a címe. Ettől kezdve minden évben árgus szemekkel figyeljük az Ünnepi Könyvhét új megjelenéseit, és ki nem hagynánk a Kerék Mesék sorozat egyik darabját sem. Bármelyik könyv megér 1.990 forintot, Mechler Annának eddig négy alkalommal sikerült bizonyítania. Összesen 7.960 forintot áldoztunk a fiaim járműmániájára.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ha már a négygyerekes írónőknél tartunk, meg kell említenem Berg Juditot, aki egyszerűen képtelen hibázni. Csak úgy faljuk a komolyabb sorozatait is. A Ruminivel kezdtük, már csak két kötet hiányzik a teljességhez, a hat könyvért és a velejáró olvasásélményért eddig 16.800 forintot fizettünk.

vagyon gyerekkönyv mánia

A Ruminit felváltva olvastuk a Lengemesékkel, hiszen még a kedvenc mesehősünkkel sem ildomos túl gyakran találkozni. Füttyös Vilkó hajszínváltozásáért könyvenként 2.790 forintért izgulhattunk, nekünk még hiányzik a téli kötet, eddig tehát 8.370 forinttal honoráltuk az írónő meseszövését.

vagyon gyerekkönyv mánia

Ha pedig igazán humoros időutazásra vágyunk, csak fellapozzuk a Két kis dínó valamelyik kötetét, egyenként 2.590 forintért. Az ógörög kalandozás még hiányzik a készletünkből, Nyamm és Trikó beszólásainak gyűjteménye eddig 7.770 forintunkba került. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Az óvodai mindennapokat hűen adja vissza Vadadi Adrienn sorozata, ebből nincs is elmaradásunk. Civódás a csoportszobában, kincskeresés az udvaron, fésülködés a babaszobában? Az életszagú történetekért könyvenként 2.990 forintot fizettem, az néggyel szorozva 11.960 forintos terhet rótt a családi kasszára.

vagyon gyerekkönyv mánia

Szintén a valóság talaján mozog (vagy afelett repül) Gévai Csilla utazós sorozata, ami az én BKV-mániás fiamnak különösen nagy kincs. Természetesen az összeset be kellett szereznünk, kötetenként 2.890 forintot bőven megér egy kis olvasmányos közlekedéstöri. A teljes sorozat három könyvet számlál, Nanuk, az eszkimó összesen 8.670 forintért kopogtatott be hozzánk. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Belső és külső konfliktusokra jelentett megoldást számunkra Beck Andrea Titok Tündér sorozata, darabját 3.200 forintra taksálják. Mi a harmadik kötetnél megálltunk, a gyerekpszichológiai rendelést összesen 9.600 forintért váltottuk ki.

vagyon gyerekkönyv mánia

A gyerekek nagy kérdéseire keresik a választ Jill Tomlinson állathősei, akik többnyire nagyon is emberi vonásokkal rendelkeznek. Mi eddig a gorillával, a tyúkkal és a földimalaccal igyekeztünk azonosulni, egyenként 2.690 forintért merítettünk erőt a történeteikből. Összesen 8.070 forintért számtalan életbölcsességgel gazdagodtunk. 

vagyon gyerekkönyv mánia

Németországban óriási kultusza van Kókusz Kokónak, a sárkánygyereknek. Magyarul még csak három kalandja jelent meg, könyvenként 1.690 forintért. Nekünk mindhárom megvan, tehát eddig 5.070 forintot fizettünk az iskolás tűzokádó viszontagságaiért.

vagyon gyerekkönyv mánia

Természetesen nem hanyagoljuk a klasszikus sorozatokat sem! Pöttyös Pannival eddig négy ízben nosztalgiáztunk, kötetenként 2.490 forintért élhettük bele magunkat Kockás Petiék mindennapjaiba. Összesen 9.960 forintot hagytunk a kasszánál a múltba merengésért.

vagyon gyerekkönyv mánia

Brumi mackó kalandjait három köteten át követtük, darabja 2.500 forintomba került. Kicsit megfeküdte a gyomromat a sok nyifi-nyafizás, úgyhogy egyelőre megelégszünk a 7.500 forintos végösszeggel.

vagyon gyerekkönyv mánia

A retró-sorozatok végére hagytam Siccet, pedig éppen ez a talpraesett macska volt a gyerekkönyvtárunk első lakója. 2.190 forintot simán megér Róka Rudi örökös balszerencséje, ráadásul rímekbe szedve! Jelenleg három kötet díszíti a gyerekszobát, a verses mesék iránti vonzalmam 6.570 forintomba került.

Ennyit a sorozatokról. Több könyvünk nincs?? De van! Rengeteg van! Az egyszerűség kedvéért két halmot képeztem a maradékból:

vagyon gyerekkönyv mánia

Vannak a klasszikusok, vagyis a retró kedvencek, amiket már nekem is olvasott anyukám. Nem hiányozhat közülük a világ leggazdagabb, ugyanakkor legmagányosabb verebe, a nagyzsebes nadrágra vágyó, de annál kisebb vakond, no meg az ablakban ácsorgó zsiráf sem. Anno nem bántunk kesztyűs kézzel a könyvekkel, így szinte az összeset újonnan vásároltam, összesen 67.876 forintért.

vagyon gyerekkönyv mánia

Na, de árválkodik itt még egy utolsó kupac. Retrónak nem retró, sorozatnak nem sorozat, de azért jó könyvek ezek. 87.214 forintot képviselnek összesen, szóval lehet bennük valami.

Közben már a hátam mögött toporog a férjem, kíváncsian várja, mennyi az annyi.

Többször is átszámolom, káprázik a szemem. Nincs ezen mit kalkulálni, mindig hatjegyű összeg jön ki és mindig ötössel kezdődik. Egyszer például 560.093 forintot mutat a kijelző. Egy vagyon!

Huh! Ez még akkor is döbbenetes összeg, ha hozzáteszem, hogy kb. a harmadát ajándékba kaptuk. Közel hét év alatt ennyit sikerült összetalicskázni? Mennyit? Ennyit:

vagyon gyerekkönyv mánia

Komolyan, kedves Origo, te vacak ötvenezer forinttal akarod kiszúrni a szememet? Ennyivel akarsz megsérteni engem, a félmilliomost? A vagyonost? Na, hagyjatok már lógva!

0 Tovább

Bogyó és Babóca - nem csak bogarasaknak!

Ettől a sorozattól ugyanúgy ódzkodtam eleinte, mint az Anna-Peti-Gergőtől. Ugyanaz az író, szinte ugyanolyan a képi világ, bogarakról szól, mi lehet benne jó? Közeledett viszont a beszoktatás a bölcsődébe és én elkezdtem vadászni a témába vágó könyveket. Nem volt túl nagy a választék (2012-ben), Bogyó és Babóca egy napja az óvodában pedig kifejezetten tetszett. Barkácsoltak, játszottak, összevesztek, kibékültek, ebédeltek, aludtak, kimentek az udvarra...mi kell még? A fiam ekkor már nagyon szépen tudta artikulálni azt, hogy DADUS, így Pettyes Futrinka nénit is a szívünkbe zártuk hamar (sajnos azóta is hiába várjuk a felbukkanását valamelyik sztoriban).

Bár Tóbi eleinte ragaszkodott hozzá, hogy Babóca az igazából Anna, Bogyó meg senki más nem lehet, csakis Peti (hála a sokat emlegetett "körzővel megrajzolt" fejnek), egy idő után elfogadta, hogy ezek a gyerekek az erdőben élnek, anya és apa pedig nincsenek is egyáltalán (Gergőke esetleg Gömbi, de nem biztos). S ha nincsenek, akkor nem is járnak dolgozni. De akkor miért is kell oviba járni? Na, ezen hamar felülemelkedtünk. Ahogy azon is, hogy ebben a sorozatban szintén vannak együgyű részek és bővítésre szoruló mondatok dögivel. Mivel nálunk ez a sorozat már nagyrészt a múlté, megteszem magamnak azt a szívességet, hogy csak a szépre emlékezem!

A kedvenc kötetünk azért érdekes, mert nem adtunk ki érte pénzt, vagyis erősíti a régi tézist: a legjobb dolgok az életben ingyen vannak! Vendégségben került a fiam kezébe a Bogyó és Babóca világot lát, és nagyon sokáig le sem tette. Ezzel el is érkeztünk Bartos Erika egyik legnagyobb erényéhez: teremts meg egy viszonylag egyszerűen befogadható, ámde roppant bájos kis közeget, szerettesd meg a gyerekekkel, aztán pedig szépen, lassan, szinte észrevétlenül kezdd el adagolni a tudományos információkat. Nem mondom, hogy sok ilyen mese van, de az Űrutazás, na, az pont ilyen.

Máskülönben hogyan fújta volna két nap alatt az én két éves és négy hónapos fiam a Naprendszer bolygóit, szépen sorrendben, ahogy kell, a legfőbb jellemzőikkel egyetemben? Fontos, hasznos tudás ez egy bölcsődésnek? Nem, talán nem. Jó ez bármire, azonkívül, hogy felvágjunk vele a játszótéren? Jó. Ezzel, és csakis ezzel alapoztuk meg a fiam csillagászati érdeklődését, ami azóta is töretlen, és a napokban egy gyermekasztrológiai előadáson csúcsosodott ki (hallgatta, nem ő tartotta).

Hasonlóan szuper és hasznos még az A tücsök hegedűje című rész is, amiből számtalan hangszer nevét és kinézetét meg lehet tanulni az arra fogékonyaknak (meg azt is, hogy focizó gyerekek közelében Stradivari-n játszani nem annyira buli). Az már egyáltalán nem az írónő hibája, hogy a fiam pont olyan hangszert választott magának végül, ami nem is szerepel a történetben (harmonika, mert szimpi volt a tanár, meg az apja is azt bűvöli már vagy húsz éve).

De muszáj minden mesének nevelni, nem lehetne pusztán szórakoztatni? De! Ilyenre is van példa.

A Csillagház című rész olyan szép, olyan varázslatos hangulatot teremt, a mai napig szívesen elővesszük egy-egy zaklatottabb nap végén. És mindig megkeressük Csillaglány házikóját az égbolton és úgy örülünk neki, amikor megtaláljuk! Ugyanebben a (Bogyó és Babóca alszik című) kötetben van a másik kedvenc mesénk is, ahol Bogyóról végre kiderül, hogy a csigavér nem minden, őt is ugyanúgy fel lehet bosszantani, mint bármelyik anyukát (ha a gyerek nem akar elaludni).

Szeretjük még a fejfájós Nünükét is, akinek léghajót barkácsolnak és segítenek haza jutni Bogyóék. Annak a végén a csillaghullás, no meg annak a bámulása annyira idilli, annyira mesebeli relaxáció, néha magamnak is felolvasom, ha rosszkedvem van.

Amit kifejezetten szeretek a történetekben, az az, hogy állandóan barkácsolnak. Ha kell, akkor korcsolyát, ha meg babakocsi kell gesztenyéből, akkor azt. Ja, meg, hogy a végén mindig ünnepelnek és valahonnan, ki tudja honnan, előkerül egy kis süti is. Azt nagyon pártolom.

Nekem a társasjátékos meg a tandembiciklis rész kissé túlságosan is didaktikus, azt meg erős túlzásnak tartom, hogy szinte mindig a fiúk (Baltazár és Vendel, meg néha Döme) okozzák a diszharmóniát a kisbogárkák tökéletes világában. Ahová sikerült beépülnie egy csigának is. Tényleg, róla mikor derül ki, hogy valójában ellenséges kém?

A bábfigurás meg az évszakos könyvről külön lesz majd szó, hiszen terjedelmüknél fogva egészen más színvonalat képviselnek, mint a kisalakú társaik.

Különböző összefoglalók és összehasonlítások kapcsán is terítéken lesz majd még Bogyó és Babóca, valamint tervezek írni a rajzfilmről és a merchandising-ról is. Most hadd búcsúzzak egy képpel:

Nyugodtan tekinthetitek ezt bizonyítéknak arra, hogy valójában B.E. fizetett dicsőítője vagyok, kevésbé elvakultaknak azért elárulom, hogy a 2015-ös Ünnepi Könyvhéten sikerült dedikáltatnom vele a buborékos könyvet (ahol az első mesében pont Ugri a bajkeverő, dehát a kivétel erősíti a szabályt, vagy hogy is van ez).

Öszegzés:

Ajánlom ezt a sorozatot? Igen, de nem mindegyik részét

Hány éves kortól? 2-től 4 éves korig

0 Tovább

Anya besír ettől - Anna, Peti, Gergő egy kicsit másként

Ez a poszt már baromi régóta érlelődik bennem. Mégsem vagyok biztos benne, hogy sikerül mindent leírnom, ami ebben a témában a szívemet nyomja. De azért lássunk hozzá!

Szóval adott egy építészmérnök, aki egy szép napon úgy gondolja, elkezd a gyerekeinek mesét írni. Idáig oké, ez már nekem is sokszor eszembe jutott. Ám míg a nevezett mérnökasszony meg is valósítja az álmait, én egyelőre csak egy fél mesénél tartok. Nem baj, még mindig lehet belőle valami! Nézzük most, mit alkotott Bartos Erika, hiszen róla van szó. Jópár mesekönyve, verses kötete jelent már meg, jelen poszt a gyerekei nevét viselő sorozatot kívánja ízekre szedni.

Emlékezetem szerint először a barátnőméknél láttam APG-kötetet, bár azt már nem tudnám megmondani, melyiket a sok közül. Akkor én még csak vártam a fiamat, így sokkal inkább felnőtt semmint gyerek szemmel forgattam a fenti irományt. És nem voltam tőle elájulva, sőt. Teljesen letaglózott, hogy egy ennyire primitíven megrajzolt (a karmozdulatok a legjobbak, némelyikkel mintha a Führer előtt tisztelegnének), ennyire ostoba nyelvezetű könyv ilyen sikeres lehet Magyarországon. S tehet országosan népszerűvé egy mérnököt. Aki persze családanya is, majd elfeledem.

Aztán megszületett a fiam, nőtt, cseperedett szépen. Az hamar kiderült, hogy imádja a könyveket, nagyon szépen lapozgatta őket már egész kicsi korában is. S még jobban imádja, hogy ha olvasnak (pontosabban: ha olvasok) neki. Innen pedig már csak egy ugrás volt az APG-galaxis, hiszen éppen az említett barátnőméknél teljesen ráharapott Tóbikám az egyszerűbbnél egyszerűbb sztorikra s illusztrációkra.

Az első könyv nálunk a Nagycsalád lettünk címet viselte. Talán azért, mert ekkor már úton volt a tesó. Tisztelettel vegyes félelemmel vettem tudomásul, hogy a fiam számára minden egyéb olvasnivaló megszűnik, ha Annáról, Petiről és az ő kisöccsükről olvashatunk. Közel két éves volt ekkor Tóbi, sikongva-ujjongva ismerte fel s nevezete meg a rendkívül egyszerűen megrajzolt kedvenc tárgyait (maci, vonat, holdacska!). Láthatóan a történeteket is nagyon élvezte, hiszen azok tényleg főként az ő kis mindennapjait tükrözték vissza. Nálam is elkezdődött valami jégolvadás féle, kezdett szűnni a vakgyűlölet a könyv iránt. Olyannyira felerősödött ez a pozitív folyamat, hogy hamarosan kifejezetten kedvelni kezdtem bizonyos fejezeteket. Többnyire azokat, amelyekben megy valahová a család (s nem ám holmi fiktív helyre, hanem Magyarországon ténylegesen létező kirándulóhelyre vagy intézménybe!) s tényleg történik velük valami érdekes. Ilyen pl. a cirkuszos rész meg a sümegi várnál tett látogatás. Bevallom, éppen ennek a könyvnek nyomán indultunk el egyszer felfedezni a játszóteret a Hajógyári szigeten. S nem csalódtunk, tényleg jók azok a csúszdák nagyon.

Ám vannak részek, amelyekkel egyszerűen nem tudok mit kezdeni. S amelyeket rettenetes kínszenvedés felolvasni. Pláne többedszerre. Ilyen például az említett könyvben a katicás rész (igen, arról szól a történet, hogy a gyerekek találnak egy katicát, ami aztán elrepül!), vagy amikor anyuka elmegy a legkisebb gyerekével egy építkezés mellett. Igen, ki lehet találni, ez utóbbi volt a fiam abszolút kedvence egy ideig. Mivel pont ekkor minálunk is volt egy hatalmas építkezés, szóval megvolt az analógia. Tizenöt azaz 15 mondatból áll az egész történet. Igen, erre szokták mondani, hogy lassan ölő méreg. Dehát a gyerekért bármit, még ezt is.

Aztán persze jött sorban a többi kötet. Becsületemre legyen mondva, hatnál megálltunk. A hetedik csak kölcsönben van nálunk. Úgy kb. két éve. Meg volt nálunk egy nyolcadik is, de azt már visszakövetelte a jogos tulajdonosa. S minél inkább alámerültem az írónő családi életében (hiszen ezek a történetek nem titkoltan valósak, mindegyik fejezet végén ott egy fénykép is, a valódiságot bizonyítandó!), annál inkább meggyűlöltem azt a rózsaszínű szirupban tocsogó világot, amiben Anna, Peti és Gergő lubickol a szüleikkel együtt.

A tökéletesen irreális családi idill csúcspontja szerintem a karácsonyi rész. Ebben a dec. 24. a következőképpen telik: reggel díszeket csinál az egész család papírból. Feldíszítik a lakást. Aztán sütögetnek, főként mézeskalácsot (ott a gyerekek nyilván nem zabálják be a nyerstésztát). Ezekből újabb díszek készülnek, majd újabb dekorálás következik. Egy normális családnál ilyenkor már bőven este lenne. Nem úgy az APG-világban! Náluk még csak reggel kilenc óra lehet, hiszen anya ekkor nekilát, hogy megfőzze az ünnepi ebédet. Az ünnepi asztalt naná, hogy apuka teríti meg! Evés, alvás, szép ruhába öltözés, ajándékozás, oooooh! A testvérek természetesen nem tépik ki egymás kezéből az ajándékokat, hanem: "Ó, hiszen ez gyönyörű! -  kiáltotta Anna, amikor előkerült a dobozból egy kis játék babakocsi, benne egy kedves játék babával. Petikét is nagyon érdekelte a babakocsi, izgatottan várta, vajon ő is játszhat-e majd vele." Nyilván, egy rendes családban már csak így megy ez. A kisebb testvér izgatottan vár.

De az életidegenség még fokozható. Amikor Peti járni tanul, Annácska természetesen nem fellöki, hanem nagyon konstruktívan áll a dologhoz. Ebből a jelenségből aztán ilyen mondatok születnek: "Anna és Peti összeölelkezve is sokat totyogtak a lakásban. Ennek legtöbbször nagy esés és vidám mulatozás lett a vége." Csak az én fiam üvölt sírva, amikor pofára esik?

A fenti könyvet (Kistestvér érkezik) csak azért nem aprítottam fel tüzelőnek, mert éppen ez a kötet tartalmazza a két kedvenc mesémet. Igen, ilyen is van, az én kedvencem. Ráadásul kettő. A balatonos meg az állakertes. Ezeket bármikor bárkinek felolvasom. Még a rajzok is tetszenek (jó, a hegyes orrú jegesmedve nem)!

A legkiborítóbb rész amúgy egyértelműen a Gergőkönyvben található. Cseréljünk! a címe. Ebben egy napig anya Gergőke bőrébe bújik, Gergőke pedig apáéba. És ebben a fejezetben tényleg van egy ilyen rész: "És hozd a kispárnádat is! - mondta Gergő, és Anya kezébe nyomta saját kispárnáját. Hozom, Apa! - mondta Anya viccesen." Hát igen, ennyire vicces ez az Anya!!! Szerencsére Tóbi ezt a részt annyira nem favorizálta sosem, az autósat annál inkább. Ez utóbbit én is amúgy, mondhatom akár, hogy megszerettem!

Nem tudom, hogy a Süss fel, Nap! című kötet hanyadik volt a sorban. Minden esetre ezen érződik leginkább, hogy már csak a honorárium lebegett az írónő szeme előtt. A sztorik végtelenül laposak, egyetlen kedvencet sem sikerült benne találni. Hasonló pénzkidobás volt még az Irány az óvoda! című könyv, fájdalmas üresjárat az egész.

De tudjátok, hadd írjak így a végén valami pozitívat is. Az Annakönyvet csak azért vettem meg, mert Tóbi éppen ezt, ezt a rózsaszínűt forgatta rongyosra a bölcsiben. S nem csalt a gyermek szimata. Ebben a kötetben van az a farsangos rész, amelyet alapul véve elkészült Tóbi mindenki elismerését besöprő szőlőjelmeze. Szóval köszönjük, már csak ezért is megérte!

A kisebbik fiam soha nem szívlelte igazán ezt a sorozatot, amúgy mindkettejüket eltiltottam tőle a harmadik születésnapjuk után. Ha igazak a hírek, a használt kötetek aranyat érnek a feketepiacon, mivel már nem nyomják őket újra. Na, majd egyszer ebből gazdagszom meg!

Bartos Erikáról lesz még itt szó a blogban bőven, hiszen tud ő nagyon jót is írni. Nemsokára írok arról is!

Addig is jó olvasást mindenkinek!

Összegzés:

Ajánlom ezt a sorozatot? Igen, ha mást is olvasunk a gyereknek.

Milyen korban? Másfél éves kortól három éves korig.

0 Tovább

Gyerekkönyvből soha nem elég

Ma, amikor megszereztük a negyedik gyerekkönyvtári tagságunkat, igazán itt az ideje, hogy belevágjak. Hogy végre megalkossam, amiről már régen álmodozom: a gyerekkönyves blogomat.

Valamikor hajdanán egy gyorstalpaló bloggerképzőn azt mondta nekem valaki, mindegy, miről írok, csak olyasvalami legyen, amiért teljesen odavagyok. Amit szívvel-lélekkel művelek.

Nálam ilyen a gyerekkönyv vásárlás. Majd az azt követő gyerekkönyv olvasás. Bár magam is nagy könyvmoly vagyok, az utóbbi években a gyerekkönyvek szinte teljesen lekötötték az érdeklődésemet (illetve leszorították a felnőttirodalmat az éjjeli szekrényemről). Ha bemegyek egy könyvesboltba, azonnal a színesebb, rikítóbb borítók felé fordítom a tekintetem, a bestseller listákat már pillantásra sem méltatom. Imádok ott, a nagy mesevilágban ácsorogni, böngészni, álmodozni.

Kisebbik fiam négy, nagyobbik fiam hat és fél éves. Előbbivel most növünk ki a képeskönyvek csodálatos birodalmából, utóbbival már egy ideje gyűrjük a komolyabb kalandregényeket. Házi könyvtárunk sem elhanyagolható méretű, lévén kétnyelvű. A német férjem a teuton mesekincstárból válogat esténként, én pedig a Marék Veronika-Berg Judit-Lázár Ervin tengelyen haladok apródonként. De mint már a cím is mondja, gyerekkönyvből soha nem elég. Úgyhogy buzgón járunk a környező gyerekkönyvtárakba: Worms, Mannheim, Bürstadt, Lampertheim. Könnyen kitalálható, hogy Németországban élünk, és kb. az is belőhető, melyik részén. Ennél fogva még fontosabb az esti olvasás, hiszen a magyar nyelv elsajátításáért foggal-körömmel harcolok (eddig egész jó eredménnyel).

No, de miről is fog szólni ez a blog? Lesz itt könyvajánló (nyilván a magyar nyelvű könyveket fogom előnyben részesíteni), szerzőajnározás (Bartos Erikától kezdve Mechler Annán át Vadadi Adriennig mindenki megkapja a magáét), illetve választ fogok keresni arra a kérdésre is: miért imádom a gyerekkönyveket? Ja, meg a közös esti olvasás kedvező hatásairól is fogok bővebben írni, szigorúan empírikus alapon, mellőzve minden tudományosságot.

Az igazi célom mégis az, hogy átragasszam a rajongásomat a kedves olvasóra, mert gyerekkönyvet vásárolni, lapozgatni, olvasni közösen vagy csak úgy lopva, egyedül, szóval akárhogyis, de JÓ!

0 Tovább
123
»

gyerekkönyves

blogavatar

Rajongásig szeretem a gyerekeim könyveit, és ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy ezt másokkal is megosszam.

Utolsó kommentek

Gyerekkönyves a Facebookon!